Könyvelés           

Ez a menüpont a program leggyakrabban használt része, hiszen itt rögzítjük a  könyvelési állományt. A megjelenő ablak:

A képernyő alsó részén látható behívó menüvel lehet közvetlenül a soronkénti vegyes könyvelésbe, vagy a könyvelt tételek karbantartásába lehet ugrani, anélkül hogy ki kellene lépni a rendszer főmenüjébe.

Az egész  adatbeviteli lapon az Enter, illetve a Tab billentyűkkel lehet előrefelé haladni, a Shift-Tab és a fel nyil-lal pedig visszafelé. Ez csak akkor egyszerű, ha közben megfelelő adatokat ütünk az adatmezőkbe, mert ezeket a rendszer közben ellenőrzi  és pédául rossz számlaszám, vagy nem megfelelő bármilyen más törzsadat esetén azonnal megállít és az adott törzsadat segédképernyőjén felajánlja a keresgélést.

Az adatmezők melletti segédképernyők nemcsak a gombra kattintással hívhatók meg, hanem úgy is, ha az adatmezőbe csillag karaktert ütünk.

Rovatszám esetén ennek eredménye:

vagyis a segítő ablak ráállt a rovattörzs első bejegyzésére. Ha '41*'-ot ütöttünk volna, akkor a 41-es rovatcsoport első bejegyzésétől indult volna a listázás. Lapozzunk, vagy pozicionáljunk a megfelelő rovatra és a dupla kattintás, vagy Enter berántja a megfelelő rovatszámot az adatmezőbe. A segítő ablakban levő Tab-fülre kattintva megváltoztatható a listázás sorrendisége, áttérhetünk a szám sorrendről névsorrendre stb...

Egy felvezetett banki terhelés (szállító) bizonylat:

Három fő blokkja van az adatbevitelnek. A számlaadatok a képernyő felső részén, ahol a

számla szokásos  adatait, valamint a rendszer számára megkülönböztető egyedi azonosítóját kell beírni.

Fontos megemlíteni, hogy tulajdonképpen a számla blokk kitöltése nem kötelező, a program enélkül is le tudja könyvelni az adatokat, de ebben az esetben nem fognak működni a rendszerben az alapvető folyószámla funkciók, tehát vezetése mindenképpen ajánlott.

A második fő panel a könyvelési alapadatok. Itt a könyvelés alapvető adatait adjuk meg: a

gazd. esemény pénzügyi teljesítésének időpontját, a bizonylatszámot, a könyvelés helyét, valamint az esemény leírását.  Ezt minden bizonylat esetében meg kell adni.

A harmadik rész az egész bal oldalt elfoglaló könyvelési táblázat, ahol a bizonylathoz tartozó részletes kontírozási és ÁFA adatok kerülnek rögzítésre. Kezelése az alatta látható kezelő gombokkal, vagy az ezek felett látható billentyűkkel történik.

A könyvelési táblázat két listaboxból áll. A felsőben látható a bizonylat sorainak

listája, az alsóban pedig az éppen aktuális bizonylatsorhoz tartozó könyvelési sorok.

(tulajdonképpen ezek kerülnek könyvelésre) Egy szimpla szállító vagy vevő bizonylathoz

(amin nincs több ÁFA kulcs)  egy bizonylatsor és három könyvelési sor tartozik.

A felhasználó feladata a bizonylat sor (sorok) felvitele, a könyvelési sorokat a rendszer

generálja a bizonylat sor (sorok) alapján.

Az egyes beviteli blokkok kitöltését célszerű ebben a sorrendben végezni majd kitöltés után az alul látható nagy 'Tárolás' gombbal (Home billentyű) a bizonylat adatai egy kérdés után mentésre kerülnek a könyvelési állományba.

A bevitel javasolt módszere a bizonylat típusától függően eltérő:

- A pénztár bizonylatok esetében célszerű egy számlát egy könyvelési sorszám alatt rögzíteni. (ezt nem kötelező betartani) Ezek általában (ha nincs több ÁFA kulcs vagy egyéb külön kontírozandó tétel rajtuk) egyetlen bizonylati sorból állnak, tehát a számla és a könyvelési alapadatok megadása után a bizonylati sort rögzítve elindíthatjuk a tárolást.

(Az adott bizonylat sorhoz jellemzően három könyvelési sor tartozik: a szállító vagy vevő, az ellenszámlája és az ÁFA könyvelési sora.) Ilyen módon minden egyes számla más könyvelési sorszámot kap.

- A banki bizonylatok esetében általában a bizonylathoz (a bankkivonatoknál) több bizonylat sor tartozhat,  a bankbizonylatokon terhelési és jóváíró tételek is szerepelnek.

Ilyenkor az a javasolt, hogy töltsük ki az alapadatokat (számla és könyvelési) majd rögzítsük az első bizonylat sort. A rögzítés után ne tároljuk a tételt, hanem ugorjunk vissza az alapadatokhoz és a következő bizonylat sornak megfelelően állítsuk be őket, majd vigyük fel az ehhez tartozó bizonylat sort és újra ugorjunk vissza, amig a teljes bizonylat végére nem érünk. A tárolást ekkor indítsuk el.

Konkrét példán ez annyit jelent, hogy ha például egy bankbizonylat első sora terhelés, akkor a számla, a könyvelési alapadatok, majd a kontírozás rögzítése után az első bizonylat sorunk létrejöttl. Ha ezt rögzítettük, a bizonylat sor megjelenik a listaboxában. Nem kell még tárolni az adatokat.

Tegyük fel, hogy a következő sor egy jóváírás a papír bizonylaton. Ugorjunk a bizonylat tipus választásához. (lehúzható ablak) Állítsuk át banki jóváírásra. Módosítsuk a számla és könyvelési blokkban a megfelelő adatokat ! A könyvelési blokkban nem változik a dátum, a bizonylat és a könyvelési hely, legfeljebb az esemény.

Rögzítsük a jóváírás bizonylat sorát  majd újra kezdődik az egész, amíg a bizonylat végére nem érünk. Ekkor indítsuk el a tárolást. Ilyen módon egy bankkivonat akár több száz sorát is rögzíthetjük egy könyvelési sorszám, illetve bizonylat alatt.

- Vegyes bizonylatok esetében is teljesen tetszőleges, hogy egy sorszám alatt egy vagy több bizonylatot tárolunk. Javasolt inkább az egy bizonylat-egy könyvelési sorszám elv, de ellenkező esetben sem adódik probléma.

A könyvelési alapadatok blokk alatt egy információs panel látható, amelyen mindig nyomon követhető, hogy könyvelésünknek (tárolás esetén) mi lesz a végeredménye.

Az adott bizonylattipushoz tartozó számla (szállítói bizonylat esetén például a szállító főkönyvi rovat,ellenrovat és ÁFA főkönyvi rovat (rovattörzs szerinti értéke) az aktuálisan könyvelt értékek, valamint a fiktív záró érték láthatók.

A könyvelési táblázat alatt is található egy összesítő. Itt csak a táblázatban levő sorok

nettó, ÁFA és bruttó összesenjeit mutatja a program.

A képernyő alsó részén levő behívó menü segítségével bármikor behívhatjuk a szükséges  törzskarbantartó alprogramot arra az esetre ha valamilyen törzsadatot kell felvinnünk, ami könyvelés közben leggyakrabban egy új szállító, vagy vevő.

A számlapanelban (számla esetén) bejelölhető a stornó bizonylat check box-a, ha ez be van jelölve, akkor ellenoldali könyvelést végez a rendszer, vagyis a kontírozás a hagyományos számlaműveleteknek a fordítottja lesz. Ilyen módon lehet helyesbíteni, vagy stornózni a számlákat. A számlapanelban egy mezőben megjelenik az aktuális partner neve is, amellyel éppen dolgozunk.

Kezdjük az elején. A képernyő felső részén egy lehúzható listán lehet beállítani, hogy melyik bizonylattipust kivánjuk rögzíteni. Rendkivül egyszerű a használata: a lefelé nyilat kell megnyomni és a kivánt bizonylatra pozicionálni. (Egérrel is működik minden, de ezentúl csak a billentyűkezelést tárgyaljuk, mert az adatbevitel alapvetően billentyúről történik)

A választható bizonylattípusok:

- Banki terhelés

- Banki jóváírás

- Pénztár bevétel

- Pénztár kiadás

- Szállító kiegyenlítés

- Vevő kiegyenlítés

- Fordított adózás

- Vegyes

Itt kell megemlíteni, hogy a bizonylattípus választásától függően egyes adatmezők inak-

tívvá válnak,(vagyis nem lehet adatot beütni ezekbe a mezőkbe)  mégpedig azok, amelyek

az adott bizonylattípus szempontjából nem szükségesek. Például vegyes bizonylat esetén

a teljes számla blokk kikapcsol, a pénztár bizonylatok esetén a számla dátum adatai a pénzügyi teljesítés kivételével.

Számlablokk:

Először a partnerkódot kéri a rendszer, amihez szükségünk lehet a segédképernyóre, vagy segédablakra, mert a partnerkódok fejből történő beírása nem feltétlenül elvárt.

Üssünk csillagot a mezőbe (vagy nyomjuk meg a mellette levő keresőgombot) és a

segédképernyő felugrik a partnerek listájával, mégpedig névsorrendben, mivel úgy gondoltuk,

hogy ez az egyszerűbb keresési módszer.

Bármilyen (betű) billentyűt ütünk le ezután, azt kezdőbetűnek tekinti a segédablak és

az adott betűvel kezdődő nevű partnerekhez ugrik. 'K' betűre tehát az első 'K' -val kezdődő

nevű partnertől kezdődik a listázás. Ezután már lényegesen könnyebb odapozicionálni a

megfelelőhöz, majd Enter és a partnerkód be van 'rántva' az adatmezőbe.

Számlaszám azonosító: Egyedi pénzügyi azonosító, a számlák legfőbb azonosító adata, amivel később visszakereshetőek lesznek. Használhatjuk erre a számla vagy bizonylatszámot vagy bármely más általunk gyártott azonosítót, a lényeg hogy minden számla esetében egyedi legyen.

A számlaazonosítót, számlaszámot beütés után a rendszer automatikusan kiegészíti a

partnerkóddal, hiszen a teljes egyediség csak ezáltal biztosítható.

A stornó, helyesbítő számlák esetén be kell jelölni a képernyőn a kis check-boxot és ebben az esetben a rendszer ellenkező oldali könyvelést hajt végre. Fontos, hogy a stornó és helyesbítő számlák egy már meglevő azonosítóra vonatkozzanak, mivel a foyószámla így tudja együtt kezelni őket. (stornózni, helyesbíteni természetesen csak már felvitt számlát lehet) A későbbiekben az adatbevitel során az azonosítót ajánlja fel a rendszer bizonylatszámnak is, de ezt nem kötelező elfogadni.

Az azonosíó felvitele során lehetőségünk van az adott partner folyószámlájának megtekintésére.

Amennyiben az azonosító mezőjébe csillagot ütünk (és a partnerkód korrektül ki van töltve) megjelenik az adott partner folyószámlája.

Ennek a partnernek mindössze két számlája van, az egyik kiegyenlítése késve történt (ez a sárga felkiáltó jelen látható) Ha a kurzor egy adott számlán áll, akkor a Space billentyűvel a számla részletei is megtekinthetőek. Az előírás és az esetleges részkiegyenlítések könyvelési sorai is megjelennek ilyenkor.

Természetesen mindez csak információra szolgál..

Ha beütöttük az azonosítót, jön a következő: a fizetési mód. Csillag karakter és a feljövő

listából 'berántjuk' Számla kelte és lejárata a dátum bevitel szabályai szerint. A lejáratot

a rendszer ki is számolja a fizetési möd alapján, nekünk csak egy Enterrel jóvá kell hagyni.

Könyvelési blokk:

Dátum (pénzügyi teljesítés dátuma) az eddig megismertek szerint.

A dátum mező bevitele kézzel a következő lehet. Ha egy sima 8-at ütünk az adatmezőbe és Enter, akkor a program ezt automatikusan kiegészíti az aktuális évvel és hónappal, azaz a végeredmény 2007/08/08 lesz (mivel most 2007augusztus van) Ha azt adjuk az adatmezőbe, hogy ,8,7 (a vesszők fontosak) akkor az eredmény 2007/08/07 lesz, azaz csak az évvel egészítette ki a rendszer a beírtakat. Ebből következően a 2,3,4 beírás eredménye 2002/03/04 lesz. Ha a dátum mező melleti kis naptár ikonra kattintunk, akkor egy naptár jelenik meg, amin előre, hátra lapozva kereshetjük meg és jelölhetjük be a kivánt dátumot, bár ez kicst lassabb, mint egy két billentyűt leütni.

Bizonylatszám: itt ajánlja fel a számlaazonosítót, de ezt felül lehet írni, és kell is, például

ha teljes banki kivonatot könyvelünk egy bizonylatként. (ilyenkor a bankbizonylat száma

kerül minden egyes terhelés vagy jóváírás esetén a bizonylat mezőbe.)

Könyvelési hely: ha kell csillag+Enter és a listából berántani az adatmezőbe.

Nagyon fontos adat, hiszen az egyszeres könyvelésben a könyvelési sorok tartozhatnak a

1./ naplófőkönyvhöz (pénztárkönyvhöz),

2./ analitikákhoz

3./ Egyes sorok részét képezik az analitikus és naplófőkönyvi nyilvántartásnak is.

Az itt beírt adat alapján kerülnek feldolgozásra (illetve a megfelelő helyökre) a későbbiekben

a könyvelési állomány sorai.

Javaslatok a könyvelési hely megválasztásához:

- a tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése esetében javasolt az adott bizonylatsort

mind az analitikában, mind a naplófőkönyvben bejegyezni.('analitika és főkönyv')

- befektetett pü.eszközök és értékpapírok - naplófőkönyv

- vásárolt készletek - analitika

- saját term. készletek - analitika

- követelések és kötelezettségek (ha nincs pénzmozgás) - analitika

- követelések és kötelezettségek (ha van pénzmozgás) - naplófőkönyv

- céltartalékok - analitika

- pénzeszközök - naplófőkönyv

- bevételek, költségek, kiadások, ráfordítások - naplófőkönyv

A naplófőkönyvi elszámolással egyidőben sokszor az analitikát is rendezni kell.

Ilyenkor a könyvelési hely kiválasztásánál használja az 'analitika és főkönyv' bejegyzést.

A gazdasági eseménytől függően néha akkor is van naplófőkönyvi könyvelés, ha nincs pénzmozgás. Ilyenek például:

- apporttal kapcsolatos elszámolások

- fizetés váltóval

- csere ügyletek

- kompenzációs megállapodások

- záró és rendező tételek stb..

A rendezetlen szállító és vevő számlák könyvelése:

javasoljuk ezen bizonylatokhoz a 9-es rovatosztályban levő technikai rovatokat

(várható bevétel, várható kiadás, várható előzetes, illetve fizetendő ÁFA) analitikus sorokként.

Ezen technikai számlák egyik feldolgozó programrészt sem érintik, tisztán nyilvántartó jellegűek. Az ÁFA analitikában azért nyilvánvalóan látszanak és tetszőlegesen eldönthető,

hogy alkalmazni akarja e a 30 napos szabályt, vagy pedig már előbb szerepelteti ezeket

a tételeket az ÁFA bevallásban.

Kiegyenlítésük könyvelése a szállító kiegyenlítés és a vevő kiegyenlítés bizonylattípusokkal történik.

A bizonylat (számla) jellege: A check-boxok segítségével itt lehet bejelölni, hogy az adott bizonylat (sor) esetében egy kiegyenlített (rendezett) bizonylatról van e szó, vagy pedig rendezetlen bizonylatról. Előbbi esetben a kiegyenlítés dátumát azonossá teszi a rendszer a pénzügyi teljesítés dátumával, utóbbi esetben pedig üresen hagyja, és ezáltal az összes feldolgozó programrész rendezetlennek tekinti a bizonylatot.

Ha ezzel végeztünk, akkor következhet a bizonylat kontír sorának, sorainak rögzítése a

könyvelési táblázatba. Insert billentyű vagy bevitel gomb és a következő ablak ugrik

fel.

Ide be kell írnunk a bank főkönyvi rovatot, az ellenrovatot, az összeg és ÁFA adatokat

valamint (esetleg) a gyűjtő kódokat és az esemény leírást.

Ez utóbbiak csak akkor használandók, ha alkalmazunk a rendszerben gyűjtőkódokat.

A nettó összeg sorát fogja bekódolni velük a rendszer.

Esemény: Ez eltér minden eddigitől. A legegyszerűbb eset, ha egy tetszés szerinti szöveget beviszünk. Mi azonban mindig javasoljuk, hogy a partner neve legyen benne a leírás mezőben, mert bármilyen későbbi visszakeresésnél, (a legfontosabbak a kartonok és ÁFA analitikák) sokkal szebbek és informatívabbak azok a listák, ahol a partner nevét belepréseljük az esemény leírásába, mivel a partnerkód nem igazán informatív.

A partner nevét az esemény mezőben a rendszer automatikusan fel is ajánlja.

Ha ezt nem fogadjuk el akkor következő a teendő. Üssük be a szabadon választott szöveget, vagy ami még szebb 'rántsuk be' az eseménytörzsből az előre odakészítettet. Ezeknél a bizonylattípusoknál sokkal könnyebb formaszövegeket találni és tárolni, mint a vegyes könyvelés esetén.Ha ez megvan üssünk Entert, és üssünk F8-at.

Az F8-ra a partner nevét 'berántja' a program az adatmező elejére, a többi szöveget

egy szóközzel odébbtolja és gyakorlatilag gépelés nélkül másfél másodperc alatt bevittük azt a szöveget, hogy 'Kelemen Plusz Kft anyagbeszerzés'  Ezt természetesen nem kötelező így csinálni, a program ebbe a mezőbe elfogad bármilyen szabadon választott szöveget is.

Ugyanilyen módon a PgUp billentyűt leütve nemcsak a partner nevével, de a számla azonosítóval is kiegészíti a rendszer az esemény leírását !

A főkönyvi rovatok felvitele ellenőrzötten történik, azaz addig nem enged tovább a program, amíg valós főkönyvi rovatot nem adunk meg. Segédképeryőt vehetünk igénybe (csillag karakterrel, vagy a mellette levő gombbal) A főkönyvi számok alatt megjelenik a rovat neve és forgalma, valamint egyenlege is.

Az ÁFA kód felvitele szintén ellenőrzött, az ÁFA törzsből a program ismeri az ÁFA kulcsot valamint a hozzá tartozó főkönyvi rovatot (ha ezeket nem adtuk ott meg, akkor pótoljuk !) tehát minden adott a kontírozáshoz.

(nettó) összeg: Numerikus adat, csak akkor ne töltsük ki, ha (csak pénztári soroknál)

a számla bruttó összegét ismerjük és az ÁFÁ-t is visszafelé kell számolni.

Ebben az esetben a bruttó adatmezójébe vigyük be az adatot és a nettó, valamint az ÁFA

összeg adatmezőt is kiszámolja és kitölti a rendszer.

Általában azonban előrefelé kell számolni az ÁFA-t tehát a nettó és az ÁFA kód beütése

után a kiszámolt áfa összeget jóváhagyva máris a bruttó összeg mezőjére léphetünk, ami

szintén automatikusan számolódik, tehát sok dolgunk nincs vele.

Itt általában vége is a bizonylatsor rögzítésének, mivel a többi adat opcionális. Ha 'Home'

billentyűt ütünk, vagy 'Rendben' gombot nyomunk, a sor bekerül a táblázatba.

Amennyiben 'devizás' (export-import) műveletről van szó, akkor be kell írni az adott devizanemet (lehúzható lista segítségével) és a deviza összegét is.

Ezzel a tétel automatikusan bekerül a devizakönyvelési állományba és a későbbiekben az odatartozó feldolgozásokban meg fog jelenni.

A felugró kontirozó ablak jobb oldalán az adott bizonylattípushoz tartozó könyvelési sablonok láthatók. Amennyiben ezeket előzőleg feltöltöttük, akkor jó esetben az összeg bevitelén kivül semmi más dolgunk nincs, hiszen a sablonra kattintva a táblázatban, bal

oldalon megjelennek az előre beírt kontír értékek. Ha például van egy előre szerkeszett 'anyagvásárló' sablonunk, akkor a rovatszám mezőben a kattintásra megjelenik a 111,

az ellenrovatban az 411111, az ÁFAkódnál az 51 stb... és ezután tényleg csak az összeg beírása van hátra (plussz két Enter)

A sablonokat nem kötelező teljesen kitölteni. Ha például nem adunk meg benne ellenrovatot (mert az változhat) akkor a rendszer az első nem kitöltött mezőre ugrik,

azaz az ellenrovatra és nem az összegre. A sablonba beírt adatok viszont maradéktalanul megjelennek. A sablon esemény mezőjébe bevitt szöveget a program automatikusan kiegészíti a partner nevével.

A sablonok használata erősen ajánlott, hiszen jelentősen felgyorsíthatja az adatfelvitelt !

A sablonokat a sablonkezelővel teljes mértékben a saját igényeink szerint alakíthatjuk ki.

A könyvelési táblázatba tetszőleges számú bizonylat sor kerülhet. Több bizonylat sorra akkor van szükség, ha például egy számlán több ÁFA kulcs szerepel. Ilyenkor kulcsonként egy sort viszünk fel, ahol a főkönyvi rovat és ellenrovat mindig ugyanaz, csak az ÁFA kód változik és természetesen a hozzá tartozó összegek is. Akkor is lehet több sorra szükség egy bizonylaton belül, ha több rovatra kontírozódik egy számla összege. (például a 111 Bank 1. az 411111-el, 411112-vel stb.. költségrovatokkal áll szemben) ilyenkor az ellenrovat változik.

Amennyiben rögzítettük a táblázat sorát-sorait, akkor a táblázat alatti nagy 'Tárolás' gombra, vagy 'Home' billentyű leütésére a bizonylat immár könyvelési állományba kerül.

Az akasztófa-nézet képe:

Nincs más hátra könyveljük le tételünket. Home billentyű, vagy kattintás a nagy 'Tárolás' gombon és jön a kérdező ablak.

Amennyiben nem írunk be semmit, akkor a tétel a következő, azaz 181-es sorszámot kapja, ha beírunk valamit (ez általában nem javasolt) akkor a beírtat. Vigyázat, ha beírunk valamit és az a sorszám már létezik, akkor a sorok hozzáíródnak a már meglevő tételhez.

Home billentyű, vagy kattintás: a tétel a megadott sorszámon tárolásra kerül, az átmeneti állomány kiürül és jöhet a következő. Ez természetesen ennél sokkal gyorsabban történik a valóságban.

Ugyanígy működik a banki jóváírás bizonylattípus esetén is az adatfelvitel.

Pénztári könyvelésnél a számla blokkból csak a partnerkódot, számlaszámot és fizetési módot kéri a rendszeri. A kontírozó táblázat kitöltése során fgyeljünk a nettö és bruttö összegek helyes használatára, vagyis, ha csak bruttö összeget tartalmaz a számla, akkor a nettót hagyjuk üresen, a program visszafelé is kiszámolja az Áfát és visszafelé is kitölti a nettöt.

Rendben gomb (Home) után a következő képet kapjuk:

Tehát itt is három sort könyvelt a program. ÁFA köddal ellátva a nettó, azaz a 16.500 Ft sora lett.

A szállító kiegyenlítés és vevő kiegyenlítés bizonylattípusokat, mint már volt szó róla, a rendezetlen, halasztott fizetésű számlák könyvelésére használjuk.

- A kiegyenlítési tételek esetében általában a bizonylathoz (főleg mivel ezek jobbára bankkivonatok) több bizonylat sor tartozhat, sőt a bankbizonylatokon terhelési és jóváíró tételek is szerepelnek.

Ilyenkor az a javasolt, hogy töltsük ki az alapadatokat (számla és könyvelési) majd rögzítsük az első bizonylat sort. A rögzítés után ne tároljuk a tételt, hanem ugorjunk vissza az alapadatokhoz és a következő bizonylat sornak megfelelően állítsuk be őket, majd vigyük fel az ehhez tartozó bizonylat sort és újra ugorjunk vissza, amig a teljes bizonylat végére nem érünk. A tárolást ekkor indítsuk el.

Konkrét példán ez annyit jelent, hogy ha egy bankbizonylat esetében megkerestük a banki terheléshez tartozó szállítót és annak konkrét számláját, majd felvittük a könyvelési alapadatait (teljesítés dátuma, bizonylat, esemény stb..) akkor a bizonylat sor rögzítése csupán a bankszámla és esemény megadásából áll. Ha ezt rögzítettük, a bizonylat sor megjelenik a listaboxában. Nem kell még tárolni az adatokat.

Tegyük fel, hogy a következő sor egy jóváírás a papír bizonylaton. Ugorjunk a bizonylat tipus választásához. (lehúzható ablak) Állítsuk át banki jóváírásra. Módosítsuk a számla és könyvelési blokkban a megfelelő adatokat ! Ez jelen esetben egy vevő és annak számlája kikereséséből áll. A könyvelési blokkban nem változik a dátum, a bizonylat és a napló, legfeljebb az esemény.

A számlák megkeresésénél előbb meg kell adnunk a szállítót-vevőt (a keresővel), majd az azonosító-számlaszám mezőnél akár csilaggal, akár a kereső gombbal megkérhetjük az adott partner számlalistáját, amiből kiválaszthatjuk az általunk keresett számlát.

A megtalált számla adatait betölti a rendszer, nekünk a kiegyenlítés-teljesítés időpontját kell megadnunk, valamint a banki bizonylatszámot és a könyvelés helyét. A könyvelési táblázat kitöltésekor csak a bankszámla főkönyvi számát kell megadni, hiszen a többi adatot a program felajánlja.Ezt megtehetjük manuálisan a főkönyvi számlaszám beírásával, vagy egy olyan sablon létrehozásával, ahol csak a számlaszám mezőben van beírva a '111' és az esemény mezőben a 'kiegyenlítés'. A sablonra kattintva az értékek megjelennek a megfelelő helyen (esemény mező esetében a partnernévvel kiegészítve)

Amennyiben 'devizás' (export-import) műveletről van szó, akkor a program felajánlja az adott számlához tartozó devizanemet és a deviza összegét is, és ezen kiegyenlítési műveletet is elvégzi. (A deviza folyószámlán ez a későbbiekben figyelemmel kisérhető)

A kiegyenlítések természetesen nemcsak bankba, hanem pénztárba is történhetnek. Ilyenkor a bank főkönyvi rovat helyett nyilván a pénztár rovatot kell megadni.

A fordított adózás bizonylattípust olyan banki terhelés, vagy pénztár kiadási számlák esetén kell használni, melyek a fordított adózás szabályai szerint készültek és a tétellel kapcsolatban ÁFA levonási jogunk is van. (Ha nincs akkor egyszerűen banki terhelés, vagy pénztár kiadás bizonylattípust használjunk)

Ekkor a fizetendő ÁFA mellett a levonható ÁFA kódra is rákérdez a rendszer és ennek megfelelően kontírozza a tételt.

Vegyes bizonylat könyvelése esetén a számla blokk ki van kapcsolva, a könyvelési alapadatok megadása után azonnal kezdeményezhető a bizonylat sorok felvitele (kontírtábla) Itt meg kell adni, hogy mely rovatszámokra történik a könyvelés, és a rendszer előállítja a könyvelési sorokat.Ez a legegyszerűbb, képet nem is mutatunk róla. Fontos még, hogy ebben az esetben az esetlegesen használt partnerkód (nem ajánlott) és gyűjtőkódok az első (kiadás-növekedés)

rovatszámra kontírozódnak. (mivel a gyűjtőkkel elsősorban költséggyűjtést szoktak végezni) Vegyes bizonylat használata esetén a számla fejléc természetesen inaktív, továbbá inaktív a táblázatban az ÁFA rész is.

Ha egy pénztári bizonylathoz több művelet kapcsolódik (számla, egyéb) akkor is lekönyvelhetjük egy sorszám és bizonylatszám alatt az egészet. Minden egyes művelet után rögzítsük a sorokat az átmeneti állományba, majd ne tároljunk véglegesen, hanem ugorjunk vissza az adatbevitelbe és ugyanazon bizonylatszám mellett jöhet a következő művelet.

Ugyanígy, ha egy egész bankkivonatot rögzítünk, akkor megtehetjük azt, hogy minden terhelés, vagy jóváírás rögzítése után mindig visszalépünk az adatbevitelbe, amig a kivonat végére nem érünk.

A bizonylatszám mindig maradjon ugyanaz, a bankkivonat bizonylatszáma. Ilyenkor természetesen rögzíthetünk terhelést és jóváírást is vegyesen. Az információs panelen figyeljük, hogy egyezünk-e a bankkivonat végösszesenjével. Ezt nem kötelező megtenni, csinálhatunk végleges tárolást minden egyes bankkivonat sor után is, de ekkor a bizonylat elemeit különböző könyvelési sorszámokon látjuk viszont, és közben az egyezőség sem figyelhető olyan jól.

lásd még:   Általános kezelési útmutató

              Működési jellemzők